2012. november 5., hétfő

Deji & Busayo esküvője

   Szombaton esküvőre voltunk hivatalosak. Kicsit féltem tőle , mert hát nem ismerem a nigériai szokásokat , nem ismerem az embereket, DE nagyon jó volt! 
   Először is 10 órakor indultunk el az út nem hosszú Greenwichbe, uh nem is nagyon értettem miért megyünk 10-kor , amikor az esküvő csak délben kezdődik. De amikor odaértünk rájöttem. A kórus már énekelt a szép kis filmekből jól ismert ruhájukban, a megszokott gospel énekeket és mindenki táncolt a templomban:O Tényleg úgy éreztem, mintha egy filmbe léptem volna.Másfél órát ott tancikáltunk, énekeltek nagyon önfeledt volt az egész...nem éppen a megszokott  templomi hangulat. Aztán délkörül elkezdtek bevonulni a koszorúslánykák és amikor vártam, hogy megszólal a jó öreg esküvői bevonuló, hát nem..nem szólalt meg hanem egy ritmusos jó kis táncolós zene szólalt meg és a menyasszony táncolva vonult be az apukájával:D 
   A szertartás hasonló, nálunk ami különbséget láttam : az egyik h van egy rész amikor térdel már a friss házaspár és köréjük állnak emberek és megáldják őket , én ilyet otthon még nem láttam. A másik amit a menyasszonytánchoz tudnék hasonlítani. Nincs oltár, de az előtt állnak, ahol a pap beszél és megszólal a zene a kórus énekel ők pedig táncolnak két dobozt kihelyeznek neki ,a székekre pedig előre elhelyezett borítékok voltak. Szóval táncolnak mindenki odamegy táncol és beleteszi a kis borítékját. Aztán ha aki akart táncolt velük táncolva a helyükre megy a pár.Ugyanúgy egy kis igeolvasás, majd a kivonulás.Igen, igen jól sejtitek ez sem hagyományos,itt is táncis zene van és táncolva vonul ki a násznép. 



   A násznép ruházatáról, azért érdemes említést tenni. Szóval mivel ez egy nigériai esküvő volt ezért a legtöbben hagyományos nigériai öltözetben voltak(összesen 3 fehér volt;)) Ezt inkább képekben mutatom meg: 
   A fogadás teljesen ugyanolyan, mint otthon. Inni, enni, tánci látástól vakulásig...A zene, hát nem a magyar mulatós zene értelemszerűen, hanem nigériai modernebb zene de ami fura, hogy míg nálunk szerintem az idősebbek nem szeretik ezt a modern zenét itt ajaj h táncoltak rá:DD Furcsa volt az elején ez a zene, de olyan nagyon élvezhető és ahogy mindenki táncol úgy sarkall ez a zene a táncra tényleg, úgyhogy nagyon megszerettem ezt a zenét...
   Vigyázz család,barátok, ha hazamegyek ti is megszeretitek!:P 

2012. november 1., csütörtök

Greenhithe



Greenhithe egy nagyon tiszta, csöndes kis városka:) Nagyon nem tudnék mesélni róla, úgyhogy meséljenek inkább a képek;)

Ingress Park Avenue, ahol lakunk



Temze partja, ahol futni szoktam( igeen,kedves barátaim ;) )





The Incorporated Thames Nautical Training College






Új kedvenc bevásárlóközpontom: A BLUEWATER :DD



 Ingress Abbey








2012. október 31., szerda

Mi? Hol? Mikor? :)



Az írásbeli érettségik után egy reggelen felkeltem és úgy döntöttem, ha törik ha szakad jövő tanévben én Au pair leszek:) Mi is az az au pair? Hát a wikipédia szerint ez : Az au pair olyan személy, fiú vagy lány, külföldi vendéglakó, aki a családdal él, nem kap fizetést, csak zsebpénzt, viszont teljes ellátásban részesül.
Gyakran összekeverik az au pair értelmét a bébiszitter jelentésével. A bébiszitter gyermekfelügyelettel foglalkozik fizetésért, az au pair feladata azonban sokkal összetettebb és változatosabb, illetve a hozzá kapcsolódó ellenszolgáltatás több forrásból származik. A bébiszitter órára kapja a fizetését, és csak napi pár órát tölt a családnál, az au pair viszont a családdal él, zsebpénzt kap, de teljes ellátásban részesül, és segítik a beilleszkedését (nyelviskola, kirándulások stb.). Szóval én úgy döntöttem mivel nagyon szeretem a gyerekeket, imádok utazni, új emberekkel találkozni ezért ez lesz számomra most a tökéletes. Aztán júliusban egy napon tudtam meg, hogy felvettek az álomiskola álomszakára és találtam meg számomra a tökéletes családot. Döntenem kellett és én úgy döntöttem egyetem előtt élettapasztalatot szeretnék gyűjteni, úgyhogy Angliát választottam és egyáltalán nem is bántam ezt meg:)Az utolsó hét kiutazásom előtt nagyon rossz volt akkor jöttem talán rá igazán, hogy én elmegyek, de egy Demián nem futamodik meg, tehát döntöttem vállalom a következményét.A búcsúk voltak a legnehezebbek:/ a Barátaim eljöttek meglátogatni ajándékokat kaptam és megígértették , hogy rendszeresen blogolok...ööö hát igen 2 hónapja vagyok itt és most szántam rá magam, bocsi :$, deee jobb későn, mint soha;)Nem vittem túlzásba a nagy készülődést csak utolsó nap pakoltam be illetve szaladgáltunk az eddig elfelejtett dolgokért:D Hajnalban keltünk , mert a repülöm 6 órakor indult. Amikor leszállta a repülő  azt kívántam  forduljon inkább vissza, de nem itt voltam és meg tudom csinálni hiszen előttem már mennyien megcsinálták:) Végre elérkezett a nagy pillanat találkoztam a családdal:) Nagyon aranyosak voltak , a hazavezető út olyan másfél óra volt úgyhogy volt időnk beszélgetni ezalatt :D Beszélgettünk Magyarországról, sőt az Iphoneján( jaaa és akinek itt nem Iphoneja vagy Blackberryje van ...na az tuti h nem angol :DD) gyorsan rá is keresett és eldöntötték még a kocsiban, hogy nyáron Magyarországra látogatnak.Megérkeztünk a házhoz hát a gyerekek...jézusom tündériek voltak:) Megmutatták a szobám ami egy nem túl nagy szoba, de nagyon kis hangulatos.Volt egy elég kicsi szekrényem és helyette azt hiszem egy hétre rá már kaptam is egy újat h jól elférjenek benne a cuccaim meg kérdezgették, hogy szeretnék TV-t de mondtam, hogy annyira nem fontos, de valamelyik este beállítottak egy vadonatúj Tv-vel...úgy gondolom megkedveltük egymást a családdal:) A gyerekek hálisten nagyon szeretnek. Sokat játszunk a kisfiút, Jinmit megtanítottam pacsit adni.Neki most volt az első szülinapja. Annyira élvezi a pacsiadást, természetesen csak akkor ha után nagy taps is jár neki érte.A kislány, Naomi most 4 éves és most kezdte az iskolát. Vele magyar gyerekdalokat tanulunk, amiket nagyon élvez, meg franciául számolunk,meg betűzünk, meg összeadunk, kivonunk...úgyhogy nem unatkozunk.Nagyon szeretek itt lenni! Anglia csodálatos és amikor régen Angliára gondoltam mindig az jutott eszembe, hogy jaaaj, ott mindig esik az eső...ami igaz is, de ez nem olyan igazi eső attól még nyugodtan tudok például esernyő nélkül sétálgatni , jóó persze itt is esik úgy mintha dézsából öntenék, de az eddigi tapasztalataim alapján inkább ez a szemetelő eső a jellemző. Az angolok hideg természetűek? hááát nem tudom, ha végig sétálok az utcán mindenki mosolyog, ha valamit nem tudok és megkérdezek valakit rögtön segítenek, biztos , hogy a régi vaskalapos angolok ridegek voltak, de ez mára szerintem már a múlté.:)